Attila József (1905-1937) * "Ma mère"

Ma mère
Je la vois, tenant son bol à deux mains.
Le soir tombait, c'était dimanche.
Elle souriait en silence,
Assise un peu dans la pénombre.
Elle apportait, de chez Son Excellence,
Une assiettée, tout son dîner.
Nous nous couchions et je songeais
Qu'eux en mangeaient une marmite.
Anyám
C'était ma mère, mince et bientôt morte, A bögrét két kezébe fogta,
Car les laveuses meurent jeunes. ùgy estefelé egy vasárnap
Leur corps tremble sous les fardeaux, csöndesen elmosolyodott
Le repassage use la tête.* s ült egy kicsit a félhomályban -
La vapeur semble un nuage apaisant Kis lábaskában hazahozta
Sur le linge sale en montagnes. Kegyelmeséktöl vacsoráját,
Pour ce qui est de changer d'air lefeküdtünk és eltünödtem,
Les laveuses ont le grenier. hogy ök egész fazékkal esznek -
Je la vois finir, le fer à la main. Anyám volt, apró, korán meghalt,
Sa taille, toujours plus fragile, mert a mosónök korán halnak,
A été brisé par le capital. a cipeléstöl reszket lábuk
Pensez-y bien, ô prolétaires ! és fejük fáj a vasalástól -
Courbée par sa tâche, elle était pourtant S mert hegyvidéknek ott a szennyes !
Une jeune femme et je l'ignorais. Idegnyugtató felhöjáték
En rêve, elle avait un tablier propre, a göz s levegöváltozásul
Parfois, le facteur lui disait bonjour. a mosónönek ott a padlás -
*il s'agit du fer à l'ancienne, avec du charbon de bois Látom, megáll a vasalóval.
Törékeny termetét a tôke
megtörte, mindig keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok -
A mosástól kicsit meggörnyedt,
én nem tudtam, hogy ifjù asszony,
álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki.
traduction : P. Eluard 1931