Krisztina TÓTH (1967 -) : Amoureux (Szerelmesvers)

AMOUREUX

Effet trompe-l'oeil du filtre du feuillage, jet lumineux.

Tout est gorgé de cette lumière qu'émet son être.

S'il se retourne, il regarde à travers mes yeux.

Début d'automne, fatigué de sa propre lumière.

Toujours il me fascine par le rayonnement intime

Qui émane pour ainsi dire de tout son être

Par exemple lorsqu'il traverse la route couleur d'or

Membrane fine zébrée par l'averse comme une vitre.

"Mercredi : dentiste". Croissance du rêve aux noires racines.

Au fond toujours cette lueur qui vient de tout son être.

Racines torses et creuses la forêt agonise.

Le ravage patient toujours me fascine.

La disparition. Dormir dans la forêt pourissante de ses dents.

Certainement une forêt, flammes d'une saison trompe-l'oeil.

A travers le feuillage infiltré, les grottes du rêve

Qui engloutissent la lumière sur la route.

Traduction : Lionel Ray

SZERELMESVERS

Csalóka most az évszak lombszűrője, a fénysáv.
Átitat mindent a lényéből áradó.
Ha visszanéz, párás szemembe néz át
Az őszelő, fényétől lassan fáradó.

Mindig is lenyűgözött a lényén átsugárzó
Otthonosság, ha lehet így, mikor a zebrán
Megy át, mikor a sárga fényben játszó
Úton ha megy, eső csíkozta membrán.

Szerdán fogorvos, lombgyökér nő az álom
Mélyén, ott is a lényéből áradó
Fény, fény, a rothadó erdőt látom.
Mindig is lenyűgözött a mindent átható

Pusztulás, rothadó fogai közt feküdni.
Erdő lehet, csalóka évszak fénye.
A lombszűrőn át lent az álom mélye
Ahogy a fényt az úton összegyűjti.